77...

 

Mikor a folyóhoz érek a nap végén ...

Mikor a folyóhoz érek a nap végén(link)

1. Mikor a folyóhoz érek a nap végén

Minden bánatomat elhagyom.

Valaki fog rám várni a folyó szélén,

S átvezet engem a Jordánon.

Refrén:

Nem egyedül fogok átmenni,

Megváltóm fog engem vezetni,

A halál völgyéből, az örök életre,

Ő fog a Jordánon átvinni.

 

2. Sokszor, mikor fáradt vagyok

És bánatos, elhagyatva barátaimtól,

Egy gondolat vigasztal, s ez csodálatos

Jézus vezet át a Jordánon.   

Ref.

3. Jöhet bármily kísértés, gond és fájdalom,

Jézusom soha el nem hagyom.

Ő megtartja lelkem az utolsó napon,

S átvezet engem a Jordánon. 

 Ref.

Leanderek 2

Gyönyörű leándereim, virágoskertem idén és tavaly

Kék rózsa napja

               

                                

Kányádi Sándor:

Két nyárfa

Én sem volnék, ha nem volnál,

ha te hozzám nem hajolnál,

te sem volnál, ha nem volnék,
ha én hozzád nem hajolnék.
Osztódom én, osztódol te:
só vagy az én kenyeremben,
mosoly vagy a bajszomon,
könny vagyok a két szemedben.
Köt a véred, köt a vérem:
szeretőm vagy és testvérem.
köt a vérem, köt a véred:
szeretőd vagyok s testvéred.
Szellőm vagy, ki megsimogatsz,
viharom, ki szerteszaggatsz,
szellőd vagyok, ki simogat,
viharod, ki szétszaggatlak.
Ha nem volnék, te sem volnál,
én sem volnék, ha nem volnál.
Vagyunk ketten két szép nyárfa,
s búvunk egymás árnyékába.

2009...2019

BÚÉK 2019

Advent - Karácsony 2018

                                           

                                                   Túrmezei Erzsébet: Jön a Megváltó !

Jön a Megváltó,
meleggel, fénnyel
tölti be házunk!
Csak jól vigyázzunk,
hogy észrevétlen
el ne haladjon,
s itt ne maradjunk
mi a sötétben!

Szép karácsonyfa
nem elég nékem.
Nem elég semmi.
Jön a Megváltó:
Őt magát vágyom
szívembe venni.
Olyan lesz akkor,
mintha minden nap
karácsony lenne!

Puha jászolként
vár a szívem rád:
Végy, Uram Jézus
lakozást benne!

Miről szól a karácsony?

 „Semmi… nem választhat el minket Isten szeretetétől.” (Róma 8:39 CEV)

Azon az első karácsonyon Isten valami rendkívüli dolgot tett. Max Lucado így fogalmazza ezt meg: „Leszállt a trónról, levette dicsőségének köntösét és bőrbe csomagolta magát: pigmentált emberi bőrbe. A világ világossága belépett egy sötét, nedves méhbe. Akit angyalok dicsőítettek, beágyazódott egy szolgálólány méhébe, egy hideg éjszakán született meg, és a tehenek szalmáján aludt. Mária nem tudta, hogy tejet adjon neki vagy hódolatot, hát mindkettővel szolgált – végtére is a gyermek, amennyire ő fel tudta ismerni, éhes és szent volt. József nem tudta, hogy fiának vagy atyjának szólítsa. De végül Jézusnak nevezte, hiszen ezt mondta az angyal, és mivel halvány fogalma sem volt arról, hogyan nevezzen egy olyan Istent, akit a karjában tud ringatni.” Lucado így folytatja: „Nem gondolod, hogy forgott a fejük, és azon tűnődtek: »Mit művelsz, Isten?« Vagy másként fogalmazva: »Mit keresel te itt a földön, Isten?« »Rávehet-e valami, hogy ne szeresselek?« – kérdezi Isten. »Azon tűnődsz, meddig ér el, meddig tart a szeretetem? A választ megtalálod a sziklás hegyen álló szálkás kereszten. Engem látsz ott, Teremtődet, Istenedet… ennyire szeretlek téged.«” Pál azt kérdezi: „Ki választana el minket Krisztus szeretetétől?” (Róma 8:35). Majd választ is ad: semmi sem választhat el Isten szeretetétől, „sem halál, sem élet, sem angyalok, sem fejedelmek, sem jelenvalók, sem eljövendők, sem hatalmak, sem magasság, sem mélység, sem semmiféle más teremtmény nem választhat el minket Isten szeretetétől, amely megjelent Krisztus Jézusban, a mi Urunkban”

(Róma 8:38–39). Erről szól a karácsony.