Napról - napra
...nem tudom milyen örökké szeretni.
Milyen, ha lehozzák a csillagokat.
Miként lehet valakivel megöregedni,
s szép szavakban esküdni, a valójában
bebizonyíthatatlant...
De azt tudom, milyen utánad inni az üvegből,
milyen előbb takarni be téged, mint magam,
hogy reggel neked, kedvedért kávét főzök,
s ha elönt a félelem - első, hogy téged felhívjalak.
Hogy mosolygok, ha sokáig készülsz,
és egyre jobban tetszik, mikor kócos vagy,
amikor a hibáinkat megnevetjük,
…amikor a biztonságot úgy hívod: „két karodban”.
…nem tudom milyen örökké szeretni.
Milyen, ha lehozzák a csillagokat.
Én azt tudom, hogy Te vagy az a valami,
ami miatt akarom, hogy a mát kövesse,
mindig egy holnap.
